/igehirdetés összefoglaló/
Múlt vasárnapi összejöveteli alkalmunkon az igehirdetésben arra kerestük a bibliai választ, hogy mi jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiség számára.
A világi megközelítésben jellemzően a fizikai életünkkel kapcsolatos nehézségeket tartjuk veszélyesnek. Úgyis, mint az életünket, a megélhetésünket vagy az egészségünket fenyegető, ellehetetlenítő eseményeket, mint veszélyforrásokat. A mindennapok, életünket megnehezítő harcai, annyira beszűkítik az emberek gondolkodását az anyagi világ problémáira, hogy sem idejük sem energiájuk nem marad spirituális és lelki létünk gondozására. A „mi végből vagyunk itt a földön” kérdés válaszainak keresésére, és a Teremtő Isten iránti érdeklődés jelentőségének fenntartására, egyre kevesebb energiát fordít a világ. Ami a szomorú, hogy még a magát kereszténynek tartó emberek körében is erősödik ez a tendencia. Annak ellenére, hogy a gyakorta feltornyosuló problémáinkra, Teremtőnk rendszeresen és figyelmeztetően megszólítja teremtményeit, a jelenség egyre jobban terjed. Felvetődik óhatatlanul a kérdés:
Mi az ami, eltereli figyelmünket a spiritualitás lényegi kérdéseiről?
Ha lényegre tapintó, autentikus válaszokat keresünk erre a kérdésre, Isten számunkra megfogalmazott üzenetére, a Szentírásra kell hagyatkoznunk. Annál is inkább, mert csak a Szentírásból tudhatjuk meg, hogy a leírt jelenség mögött, egy az ember elpusztítására irigységből törekvő angyali lény, a Sátán és jól felkészített kiszolgálói állnak. Lehet persze erről nem venni tudomást, de evvel csak az ellenünk támadók dolgát könnyítjük meg, és a teljes kiszolgáltatottság helyzetébe kerülhetünk. Erre a valós tényre a Teremtőnk gondoskodóan felhívja a figyelmünket a Bibliában:
„Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve kit nyeljen el: álljatok ellene a hitben szilárdan, tudván, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban.” (1. Péter levél 5. fej. 8-9. versek)
„Ti atyátoktól, az ördögtől származtok, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Ember gyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug és hazugság atyja.” (János 8. fej. 44. vers)
„Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.” (Efézus 6. fej. 11-12. versek)
Nos, az Isten Igéje eligazít bennünket tényszerűen arról a hatalomról, amelyik nem csak a fizikai, de a lelki elpusztításunkra törekszik, és arról is, hogy egy valós veszélyt jelent minden emberi lény számára. A Teremőnk gondoskodó szeretete jeléül kijelölte, a folyamatos támadások elkerülési útvonalát is, a számunkra. Sőt, az utat nem csak kijelölte, de biztosította a számunkra Jézus Krisztus megváltó áldozatán keresztül, kegyelme ajándékával, megmutatta a kivezető utat is.
Ha nem akarunk úgy járni, mint a sötétség ura és kisegítői, el kell, hogy fogadjuk Isten ajánlatát, mert annál nagyobb fenyegetés és veszély nem érheti az emberi lényt, mint ha fizikai halála után a lelke kárhozatba pusztulását is meg kelljen élnie. Ez nem más, mint az üdvösség elvesztése, a lélek kárhozata. Erről így olvashatunk az Isteni üzenetben:
„Az ördög pedig, aki megtévesztette őket, a tüzes és kénes tóba vettetett, ahol a fenevad és a hamis próféta is van, és gyötrődnek éjjel és nappal örökkön örökké.” (Jelenések könyve 20. fej.10. vers)
„De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második halál.” ( Jelenések könyve 21. fej. 8. vers)
Ne legyen kétségünk! A Sátán mindent el fog követni, hogy letérítsen bennünket az Istenhez vezető, választott „keskeny” útról. Egy pillanatra se becsüljük le ezt a veszélyt. Még a Biblia ismereten alapuló, hitben erős, megtért, és bemerítkezéssel megerősített életünk is, csak akkor biztosítja az üdvösség lehetőségét, ha közben Jézus Krisztus bibliai példáját és segítő kezét nem engedjük el. Pál apostol röviden összefoglalja nekünk, hogy mit tegyünk, ha győztesként akarunk kikerülni ebből a spirituális harcból. Mert valódi harc ez a javából, még ha sokszor nem is vesszük ezt észre, és csak a győztesnek jár az „élet koronája”. Ráadásul, ez az időkorlátok közé szorított földi, fizikai létünk, az a „harcmező”, ahol ezt a csatát meg kell, hogy vívjuk. Vegyük észre, hogy a Sátán egyik legintenzívebb támadási területe, többek között, éppen a krisztusi élet alapegysége, a család, a házasság, a gyermekvállalás és nevelés területét érinti. Nem csoda, ha Pál apostol előre felhívta erre a harcra a figyelmet:
„Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. Álljatok meg tehát felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, felsaruzva a lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésének a készségével. Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kioldhatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.” (Efézusi levél 6. fej. 13-17. versek)
Láthatjuk, hogy a Teremtőnk minden feltételt biztosít ahhoz, hogy a Sátán tervét és embert pusztító törekvéseit ki tudjuk védeni. Az Igét, ami a Szentírás. A kegyelmet, amit Jézus Krisztus megváltó áldozata biztosít. A Krisztus gyülekezeteit, amik a védelem helyszínei, a hitünk, és megszentelődésünk karbantartói. Végül és nem utolsó sorban, a Szentszellem, emberi bölcsességünket megerősítő segítsége. Mind ezek a rendelkezésünkre állnak. Ne gondoljuk, hogy a magunk erejéből meg tudjuk vívni ezt a küzdelmet. Ezért, fel kell „öveznünk a derekunkat” minden Istentől származó védekezési lehetőséggel. Nem felejthetjük, hogy az emberi lélek örök élete van veszélyben, és nem csak a rövid földi életünk. Ez sokkalta nagyobb veszély, mint amit a Sátán el akar hitetni velünk. Addig éljünk vele, amig nem késő, mert „az idők gonoszak” és ellenünk dolgoznak az Ige szerint is. A fizikai létünk itt a világban korlátozott, bármikor véget érhet. Használjuk ki a még meglévő lehetőségünket! Az Úr kegyelme legyen velünk!
A felhasznált igeversek a következők voltak:
1. Péter 5; 8-9 versek,
János 8; 44. vers,
Efézus 6; 11-12. versek,
Jelenések 21; 8. vers,
Jelenések 20; 10-15. versek,
Ap. Csel. 17; 30-31. versek,
János 12; 48. vers,
Efézus 6; 13-17. versek.