Azt hiszem, abban mindnyájan egyet érthetünk, hogy a bölcsesség az a tulajdonság, aminek mindnyájan szívesen lennénk a birtokában. Számtalan előny származhatna belőle, amivel jobbá tehetnénk a saját, a környezetünk, de ami még fontosabb az egész társadalom élethelyzetét.
De álljunk csak meg egy pillanatra. Hogy lehet az, hogy láthatóan híjával vagyunk eme tulajdonságnak széles körökben? Tudjuk-e egyáltalán, hogy mi is a bölcsesség, ami után áhítozunk?
Nos, erről szeretnék mai összejöveteli alkalmunk igehirdetésében megemlékezni.
Amikor keresztényként, ennek a témának eredünk a nyomába. Kézenfekvő dolog, segítségért, az Isten számunkra elküldött üzenetéhez, a Bibliához fordulnunk:
” Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim- így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.” (Ézsaiás 55. fej. 8-9. versek,704. old.)
Ez tiszta beszéd, és arra enged következtetni minket, hogy az Istentől származó bölcsesség, messze meghaladja az embertől várható bölcsesség mértékét. A kettő tehát közel sem azonos. Ugyanakkor azt is olvashattuk a Szentírásban, hogy:
„Megteremtette az Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette férfivá és nővé teremtette őket.” (1. Mózes 1. fej. 27. vers, 6. old.)
Tudjuk, hogy Isten tökéletes, és így a tőle származó bölcsesség is. A kérdés csak az, szert tehet-e az ember az isteni bölcsesség felszabadító tulajdonságaira, vagy meg kell, hogy elégedjen a saját, bűnökkel terhelt ingatag bölcsességével?
Ehhez tudnunk és ismernünk kell a különbséget a kettő között.
A Krisztus követőinek óriási áldás az, hogy a Teremtőnk nem hagy minket kétségek között. Az üzenetében megmutatja, hogy mi a különbség a tőle származó „felülről jövő” és az ember természetéből fakadó „földi” bölcsesség között. Jakab levelében, erről így olvashatunk:
„Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudjatok az igazsággal szemben. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van, és viszálykodás, ott zűrzavar és mindenféle gonosz tett található. A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.” (Jakab levél 3. fej. 13-17. versek, 259. old.)
A rend kedvéért még egyszer: foglaljuk össze:
Isteni bölcsesség jellemzői:
– Szelíd, mert magabiztos, igy nem hivalkodó.
– Tiszta, egyértelmű, így nincsenek kétségek.
– Békeszerető, nem agresszív.
– Méltányos, és engedékeny, mert elismeri a másét is.
– Irgalmas, és szeretet teljes, a tanításában.
– Nem személyválogató, egyformán ítél.
– Őszinte, az igazsághoz mindig ragaszkodó.
Az emberi bölcsesség negatív jellemzői, amit a Sátántól kaptunk örökségbe:
– Irigység,
– viszálykodás,
– kérkedés,
– hazugság,
– zűrzavarosság,
– gonoszság,
Az emberi bölcsesség számos jó törekvése ellenére, ezektől sajnos terhes, amitől jó lenne megszabadítani.
És milyen jól látja az Úr! Csak körül kell néznünk a világban!
A jó hír az, hogy lehet az isteni bölcsesség szerint élni az életet, mert minden ember számára a Bibliából megismerhető. Sőt, a Teremtőnk azt is megmutatja nekünk, hogy hogyan juthatunk hozzá.
Salamon, a zsidó nép Isten által felkent királya, például ezt a képességet kérte Istentől, semmi mást. Az Úr megáldotta bölcsességével. Erről olvashatunk Királyok első könyvében:
„Adj azért szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között, különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet?
Tetszett az úrnak, hogy ezt kérte Salamon. Azért ezt mondta neki Isten:
Mivel ezt kérted, és nem kértél magadnak hosszú életet, nem kértél gazdagságot, és nem kérted ellenségeid életét, hanem értelemet kértél, hogy nekem engedelmeskedve tudj kormányozni, ezért teljesítem kérésedet: olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem.” (1. Királyok könyve 3. fej. 9-12. versek, 334. old.)
Nem véletlen, hogy Salamon két könyve is bekerült az ószövetségi kánonba, Példabeszédek és a Prédikátor könyve formájában, mint az isteni bölcsesség hiteles kinyilatkoztatásai. Salamon, egész népét felemelő isteni bölcsességgel megáldva, jólétet és biztonságot hozott saját maga, és a választott népe számára.
De hozzáférhet-e egyszerű halandó is az isteni bölcsességhez? Vagy ez csak néhány kiválasztott ember privilégiuma. A Szentírás szerint, Isten családjában igaz keresztényként, ez megvalósulhat bárki számára.
A megoldást, Jakab levelében, és az Apostolok cselekedeteiben találhatjuk:
„Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.” (Jakab levele 1. fej. 5-8. versek, 257. old.)
A változáshoz, kezdetnek ez elengedhetetlen, de elegendő is? Bizony, hogy nem.
„Péter így válaszolt: Térjetek meg, és merítkezzetek be valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.” (Apostolok cselekedetei 2. fej. 38. vers, 136. old.)
Láthatjuk, azt is, hogy ehhez a Teremtőnk néhány elvárásának teljesülnie kell. De a lehetőség, hogy Istentől kapott talentumainkat, a Szent Szellem segítsége és Isten Igéje ismerete útján, azaz az Ő bölcsességének birtokában tudjuk csak beteljesíteni. Mégis, minden fáradtságot megér. A mai világban pedig, az igazi bölcs gondolkodás minél szélesebb körű elterjedésének, különös jelentősége lenne. Amikor azt tapasztaljuk, hogy az emberi gondolkodás, a helyes döntések meghozatala egyre nagyobb nehézségekbe kerül, a széles tömegek tekintetében, bizony jó lenne megfogadni a Teremtőnk ilyen irányú javaslatait. Nagyságrendekkel magasabb rendű, és áldásokban gazdag élet minőséget élhetne a világ. Csak rajtunk múlik.
Ne feledjük! Ez a bölcsesség, része Istenünk megváltó tervének és akaratának is egyben:
„Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson” (1. Timóteus 2. fej. 4. vers, 236. old.)
Az igazság megismerése és elfogadása életünk vezérfonalaként, egyben, az isteni bölcsesség lehetőségének megragadása is. Ez pedig egybe esik a Teremtőnk akaratával.
A felhasznált igeversek a következők voltak:
Ézsaiás 55.; 8-9. versek,
1.Mózes 1; 27. vers,
Jakab 3; 13-17. versek,
1. Királyok 3; 9-12 versek,
Jakab 1; 4-8.versek,
Apostolok cselekedetei 2; 38. vers,
1. Timóteus 2; 4. vers.