Az elmúlt vasárnap istentisztelete alkalmán, az igehirdetésben egy olyan városi legenda tételes cáfolatával ismerkedhettünk meg, amely meglepő módon még magukat kereszténynek nevező emberek körében is elterjedt. Ugyanis több, magát kereszténynek nevező felekezet is, úgy kezeli Isten nekünk küldött személyes üzenetét, mint ha az bizonytalanságokat, felesleges dolgokat, a fordítások során változtatásokat tartalmazna. Odáig merészkedve némelyek, hogy emberek által hozzáfűzött kijelentéseket tradícióként feltüntetve, a Biblia 66 könyvével egyenrangúan kezeljenek. Ebből is láthatjuk a különbséget Krisztus saját egyháza, és több ezer féle felekezet között.
Azonban nem tekinthetünk másként ezekre a törekvésekre, mint a nagy hitető, a Sátán, egyik sikeresen megvalósult elterelő hadműveletére. Miért is mondhatjuk ki bátran, leleplezve ezt a romboló törekvését?
Először is az azért, mert az Igében, ennek bekövetkeztére, a Teremtőnk nyomatékosan felhívta a figyelmünket:
„Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok ellene a hitben szilárdan, tudván, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban.”(1. Péter levél 5. fej. 8-9. versek, 265. old.)
„Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát. Nem meglepő tehát, hogy szolgái is az igazság szolgáinak adják ki magukat; de a végük cselekedeteikhez méltó lesz.” (2. Korinthusi levél 11. fej. 14-15. versek, 210. old.)
Másodszor pedig a Biblia, Istentől való eredetét, maga a Teremtő, próféciákban és egyértelmű kijelentésekben hitelesíti.
Ateistákkal folytatott beszélgetések során, érdekes volt megfigyelni, hogy milyen bizonyítékokat követeltek tőlem. Hozzak, olyan korabeli történetíróktól részletes leírást, akik látták Jézust, beszéltek vele, nem voltak vallásosak, ott voltak a megfeszíttetésén, a temetésén, és látták, ahogy feltámadt. Mintha ezek nem kétezer éve történtek volna. A Biblia bizonyító erejű leírásait ugyanis, ők nem fogadják el. Isten létét pedig, tudományos eszközökkel, lehetőleg megismételhető kettős vak kisérletek leírásával bizonyítsam. A történelem és régészet kutatás, közvetett, egyébként tudományosan elfogadott hiteles bizonyítékait, ugyancsak kétségbe vonják. Amikor pedig arról beszélek, hogy a Biblia Istene, miután nincs nála magasabb hatalom, akire hivatkozhatna, saját maga építette fel azt az isteni csodán alapuló bizonyíték rendszert, amibe nem lehet belekötni, akkor a körkörös bizonyíték elfogadhatatlanságát veszik elő. Vagyis gyakorlatilag lehetetlen feltételeket támasztanak vitáik során. A körkörös bizonyíték hibája egyébként, jellegénél fogva, csak emberekre vonatkoztatható. De vizsgáljuk meg ezt az ominózus bizonyítékot:
A Teremtőnk prófétáján keresztül előre, próféciában, közli velünk, hogy csodák alkalmazásával fogja bizonyítani saját létét, a Biblia eredetét, származását, és Jézus Krisztus Isten Fiúságát:
„Emlékezzetek az ősrégi dolgokra, mert én vagyok az Isten nincs más, Isten vagyok nincs hozzám hasonló. ELŐRE MEGMONDTAM A JÖVENDŐT, ÉS RÉGEN A MÉG MEG NEM TÖRTÉNTEKET. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik.” (Ézsaiás 46. fej. 9-10. versek, 695. old.)
„A korábbiakat már régen kijelentettem, az én számból jöttek ki, én hirdettem azokat. Hirtelen véghez vittem, bekövetkeztek. Tudom, hogy makacs vagy, vasból vannak nyakadban az inak, a homlokod pedig érc, ezért jelentettem ki neked már régen, mielőtt bekövetkezett, már hirdettem, hogy ne mondhasd: Bálványom tette ezt, bálványszobrom parancsára történt.” (Ézsaiás 48. fej. 3-5. versek, 696. old.)
Ezek után, több mint 6400 prófécia hangzik el a Bibliában, aminek legnagyobb része, több száz év elteltével, és nem csak a Bibliában, hanem történelmi tények szerint is, bizonyíthatóan bekövetkezett. Csak Jézus Krisztussal kapcsolatosan 332 próféciát tartalmaz az Ige, amiből 300 már bekövetkezett. Ezek cáfolhatatlan érvek, amik Istennek az idődimenzió feletti teremtői, egyeduralmát bizonyítják. Mikor ezen érveknek az elutasításával találkozom, akkor szoktam azt a bölcs közmondást felemlíteni, hogy: „Nem akarásnak, nyögés a vége.”
Ilyenkor, Lukács evangéliumának 16. fej. utolsó mondata jut eszembe. Lázár és a gazdag ember példabeszédéből, ahol Ábrahám ezt mondja a gazdag ember kérésére: „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.”, az derül ki, hogy sok esetben a büszkeségből eredő hitetlenség, legyőzheti a józan ész racionalitását.
A Bibliánk persze, ha hitelességét, már elfogadtuk, több igeversben is megemlíti különleges egyediségét, Istentől való származását:
„Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szent Szellemtől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek.” (2. Péter levél 1. fej. 20-21. versek, 266. old)
„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2. Timóteus 3. fej. 16-17. versek, 242. old.)
„Tudtotokra adom, testvéreim, hogy az evangélium, amelyet én hirdettem nem embertől származik, mert én nem embertől vettem, nem is tanítottak rá, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából kaptam.” (Galata levél 1. fej.11-12. versek, 213. old.)
„Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének.” (2. Péter levél 1. fej. 16. vers, 266. old.)
Akik még nem találkoztak az Szentírással, vagy csak felületesen ismerik, nem is tudhatják, hogy lelki hiányosságoktól szenvednek. Sátáni félrevezetésből eredő lelki gyengeség, sorvasztja életerejüket, terheli vállukat. Isten Igéje, és csak az Isten Igéje, tisztán megőrizve képes arra, hogy el tudjon minket igazítani, az életünk és a világ útvesztőiben. Őrizkedjünk, – ha jót akarunk magunknak -, az emberi hozzátevésektől. Ehhez meg kell, ismerjük, és el kell, fogadjuk a Teremtő és a teremtmény természetes viszonyát. Meg kell tartanunk, hozzánk intézett és nagy gondossággal ránk szabott kéréseit, törvényeit. Annál is inkább, mert ezek irántunk érzett szeretetéből fakadnak, és tudom hihetetlenül hangzik, de a mi érdekeinket szolgálják. El kell, fogadjuk Ézsaiás szavait:
„Jaj, azoknak, akik el akarják titkolni tervüket az Úr elől! Sötétben hajtják végre tettüket, mert azt gondolják: Ki lát minket, ki ismer bennünket? Micsoda fonákság! Egyenlőnek tartható-e az agyag a fazekassal? Mondhatja-e az alkotás az alkotójának: Nem ő alkotott engem? Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?” (Ézsaiás 29. fej.15-16. versek, 675. old.)
Bizony ez saját egonk visszafogásával, maga bízásunk egészséges kontrolljával járó folyamat. Máshogy ez nem megy. Az örök élethez való jogunk megszerzéséhez, erre a hozzáállásunkra bizton szükségünk van.
A jó hír az, hogy a Szentírás Istentől származik, értünk emberekért született, és az igazságot tartalmazza. János első levelében 5. fejezet 19-20. verseiben ezt így fogalmazta meg a számunkra:
„Tudjuk, hogy Istentől vagyunk, és az egész világ a gonosz hatalmában van. De tudjuk, hogy eljött az Isten fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az igazat; és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban. Ő az Igaz Isten és az örök élet.” (1. János levél 5. fej. 19-20. versek, 273. old.)
A felhasznált igeversek:
1.Péter 5; 8-9. versek,
2.Korinthus 11; 14-15. versek,
Ézsaiás 46; 9-10. versek,
Ézsaiás 48; 3-5. versek,
Lukács 16; 31. vers,
2.Péter 1; 20-21. versek,
2.Timóteus 3; 16-17. versek,
Galata 1; 11-12. versek,
2.Péter 1; 16. vers,
Ézsaiás 29; 15-16. versek,
1.János 5; 19-20. versek.