Az elmúlt vasárnapi igehirdetésben arról kívántam beszélni, hogy milyen csodálatos dolgokat rejt a keresztényi életünk. Miért jelenthetjük ki bátran, hogy a keresztényi élet igazi örömforrás. Hogy Jézus Krisztus újszövetségi családjában lenni, felszabadító és biztonságot nyújtó a léleknek. Pál apostol filippiekhez írott levelével kezdtük a bizonyítékok sorát:
„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, amely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” (Filippi 4. fej. 4-7. versek, 260. old.)
A kereszténnyé vált ember egyik legcsodálatosabb lehetősége, a Teremtőjével való, imában történő kommunikáció áldása. Az a lehetőség, amiben mennyei Atyánkhoz fordulhatunk megalapozott kéréseinkkel, és azokra áldás válaszokat kaphatunk. Óriási segítség ez a mai világban, a mindennapok küzdelmeiben. Mindezt Jézus Krisztusban tehetjük meg, ami azt jelenti, hogy kéréseink akkor számíthatnak meghallgatásra, ha Istenünk kérései is meghallgatásra kerülnek. Sajnos enélkül igen kicsi az imáinkra adott áldás válaszok valószínűsége. Ezek az imáink többnyire un. meddő imák. Ahhoz, hogy a Teremtőnk áldásait adja kéréseinkre, szüksége van az Ő Fiában való hitünkre, a megtért életünk felvállalására, napi megélésére csak úgy, mint Jézus Krisztusba, és a bűneink bocsánatára történő bemerítkezésünkre. Ahogyan azt az Apostolok cselekedeteiben olvashatjuk, Jézus Krisztushoz való tartozásunk önként vállalt bizonyítékaként, Péter apostol tolmácsolásában:
„Térjetek meg, és merítkezzetek be valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szent Szellem ajándékát.” (Apostolok cselekedetei 2. fej. 38. vers, 136. old.)
Majd kiegészítésül azt olvashatjuk az igei folytatásban, hogy milyen tulajdonságok elsajátítására, „lélekgyümölcsökre” van még szükségünk, immár megtért életünkben:
„Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!” (Filippi 4. fej. 8-9. versek, 226. old.)
„A lélek gyümölcse pedig szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény. (Galata levél 5. fej. 22. vers, 217. old.)
Pál apostol, amikor magát állítja példának, Jézus Krisztus hű követőjeként nyilvánul meg, amikor így fogalmaz:
„Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jól lakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Jézus Krisztusban, aki megerősít engem.” (Filippi 4. fej. 12-13. versek, 260. old.)
„Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban. A dicsőség pedig Istenünké és Atyánké örökkön-örökké. Ámen.”(Filippi 4. fej. 19-20. versek)
Nincs lélekemelőbb, mint megtapasztalni Istenünk szerető áldásait az életünkben, döntéseinkben, emberi és családi kapcsolataink harmonikus működésében.
Mégis sokszor előfordul, keresztények életében is, hogy megjelenik az aggódás mérgező jelensége. Ez pedig valahol Istenbe és Jézus Krisztusba vetett hitünk gyengeségének a jele. Az aggódás sokszor fizikai formában is zavaró tüneteket képes produkálni, amikor jelentkezik. Valójában Jézus Krisztus megváltó áldozatának, halálból való feltámadásának, és parancsolatai követésének, elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy ne aggódjunk feleslegesen. Ugyanis, ha a lelkünket a haláltól való megszabadulás felszabadító érzése járja át, akkor földi nehézségeinket is máshogy fogjuk értékelni. Félelmeink és aggódásaink maguktól elmúlnak
„A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig, a csontokat is kiszárítja.” (Példabeszédek 17. fej. 22. vers, 620. old.)
Mondja nekünk bölcs Salamon, és igaza van, mert az aggódás tönkreteszi a vidám szívet, és indokolatlan szomorúságot okoz. Ha bízunk az Úrban és az Atyában, és teljesítjük akaratát, semmitől sem kell félnünk, mert az örök életben járunk már itt a földön is. Örülnünk kell ennek és bátran kell élnünk az életünket, aggódás nélkül. Joggal mondhatja Pál apostol: „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?”
És mindez, nem valami kincstári optimizmus, hanem Istentől eredő ígéret, amit bátran követhetünk, és bízhatunk benne. Az Újszövetségi keresztényeknek minden okuk megvan erre a hitből eredő örömre, még a legnehezebb helyzetekben is. Erről írt Dávid király, a zsoltáríró, erős hittel:
„Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk. Isten a mi szabadító Istenünk, az Úr, a mi Urunk kihoz a halálból is.” (68. Zsoltár 20-21. versek, 560. old.)
Ha Krisztusban vagyunk, minden napunkat be kell, hogy aranyozza az Istentől való kegyelem és üdvösség fénye. Boldogság és jogos remény töltheti be szívünket. Nem lehet ez másképpen. A hitünk erősödése pedig az Isten igéjéből, „a Jézus beszéde által” van. Minél jobban ismerjük, és minél jobban ragaszkodva hozzá követjük Jézus, újszövetségi parancsolatait, annál több áldásban részesülhetünk. Tudhatjuk, hogy a világmindenség legintelligensebb lénye őrködik felettünk.
Sok vallás létezik itt a földön és kínálja nekünk a spirituális jólét különböző módozatait. De olyan, amelyik hitelesíthető bizonyságot nyújt, a teremtő Isten teremtményei iránti szeretetéről, tervet készített a bűneinktől való megszabadítására, és mindehhez a saját egyszülött Fiát is feláldozta, olyan csak egy van. Ez az újszövetségi kereszténység, amit Istennel kötünk Jézus Krisztus által. A Fiú feltámasztásával pedig, minden ember teremtménye számára megmutatta az utat, az örök élet és az üdvösség felé.
Ne felejtsük el: Az igazi, a Jézus Krisztustól származó kereszténység, Isten családja. A Szentírást, a Biblia 66 könyvét, Isten üzenetét, több mint 6400 prófécia hitelesíti. Ebből 332 Jézus Krisztus Isten Fiúságát bizonyítja. És ami a legfontosabb. Minden vallásalapító: Mohamed, Buddha, Zoroaszter, Shiva, Lao Ce, stb. csontjai a sírjukban pihen, egyedül Jézus Krisztus sírja üres bizonyíthatóan. Ő az, aki most is az Atya jobbján ül, és az Ő jelére vár, hogy visszajöjjön a testvéreiért.
„Örüljetek az Úrban mindenkor!”
A felhasznált igeversek a következők voltak:
Filippi 4; 4-13. versek,
Galata 5; 22. vers,
Ap. csel. 2; 38. vers,
Példabeszédek 15; 13. vers,
Példabeszédek 17; 22. vers,
Példabeszédek 18; 24. vers,
Apostolok cselekedetei 23; 11. vers,
68. Zsoltár 19-21. versek,
Róma 10; 17. vers.