Vasárnapi istentiszteletünk igehirdetésén olyan kérdés került terítékre, ami kb. 2000 éve okoz problémát, és szakadást a keresztény világban. Annak ellenére teszi ezt, hogy a Szentírásban a Teremtőnk egyértelműen fogalmaz róla. Igaz az, hogy Isten bölcsességét, csak a saját szavain keresztül ismerhetjük meg. Ahhoz, hogy az objektív és abszolút igazság ismeretére eljuthassunk, az Istennek az emberi történelmet teljességében átfogó, megváltó tervével kell tisztában lennünk. Nem elégedhetünk meg részigazságokkal. Ha nem értjük a teljes Bibliát, összefüggéseiben, akkor nem csoda, hogy a szemünk láttára szakad részeire Isten megváltó terve. Felekezetek sokasága jelzi, a mai világban számunkra, hogy nem látunk tisztán Isten tervében.
Nos, akik szorosabb kapcsolatot ápolnak a Szentírással, azok számára éppen Isten teljes és változatlan üzenete, adja meg a helyes választ arra a bizonytalanságra, ami csak a rész igazságok ismeretéből fakadhat. Mindenki ismeri azt a jelenséget, hogy ha valamit kiragadunk a szövegkörnyezetéből, akkor az éppen az ellenkező értelmet nyerhet.
A Bibliát kitartóan és sikerrel forgatók számára, meglehetősen hamar kiderülhet az a tény, hogy csak az újszövetség alapján, nem lenne tökéletesen értelmezhető a Teremtőnk emberiségért hozott bűnmegváltó terve, hisz az átvonul az egész eddigi történelmünkön.
Nem, vagy csak hiányosan ismerhetnénk a teremtő Isten tulajdonságait, képességeit, családját, és teremtményeihez fűződő kapcsolatát. Nem ismerhetnénk a teremtés csodáit, tényeit, és a bűn világba érkezésének történetét. Így azután, Isten értünk hozott tervének okát sem. De nem ismernénk eleve a bűn, jellemzőit. Az emberre gyakorolt személyiség romboló, pusztító hatását. És azt sem, hogy melyek, annak elkerülésének, az emberi lélek megmentésének lehetőségei, módozatai. A Biblia isteni eredetét hitelesítő próféciák hiányában pedig, a belé vetett hitünk szenvedne csorbát.
Láthatjuk, hogy a Biblia minden könyvének, milyen fontos szerepe van. Tökéletes egységet képeznek együtt, tökéletes összhangban vannak egymással, és mindegyik hozzá ad valamit ehhez az örök érvényű teljességhez. Mindez persze, csak akkor derül ki számunkra, ha az egész Bibliát ismerjük, és nem részeket ragadunk ki belőle.
Ezeket, a Szentírás ki is jelenti magáról, hogy ne legyenek kétségeink. Amiket a következő igeverssorokban olvashatunk is:
„Mert töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk. Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes.” (1. Korinthus 13; 9-10. versek, 198. old.)
A „tökéletes” itt a teljes 66 könyvből álló Szentírást jelenti és arra a folyamatra utal, ami része Isten tervének. Kijelöli a teljessé váló Biblia által betöltendő szerep fontosságát. (Történelmi tudományos tény, hogy a Biblia, tekercsek és levelek formájában, Kr. u. 85-90-re teljessé, és ezáltal másolhatóvá és terjeszthetővé vált.)
„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2. Timóteus 3; 16-17. versek, 242. old.)
Itt olvashattuk a kijelentést a „teljes Írás” isteni eredetéről és teljes értékű funkciójáról.
Az Isten Igéje működéséről, az emberi életet alapvetően jó irányba terelni képes tulajdonságáról pedig, ezt tudhatjuk meg:
„Mert Isten Igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme, és a lélek, az ízületek és a velők szétválasztásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.
Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szemei előtt. Neki kell majd számot adnunk.” (Zsidó 4. fej. 12-13. versek, 248. old.)
A teljes Biblia úgy működik, mint egy élő organizmus, élő szövet együttese. Minden része együttműködik a másikkal és kiegészíti annak működését. Körül vesz bennünket, kommunikál és együtt él velünk. Tükröt tart elénk, és felkészít az örök életre. Mindez pedig akkor válik érthetővé, ha tudjuk, hogy az ÉLET isteni megalkotói, és megteremtői hozták azt létre, és működtetik a mai napig.
Az Ó és Új szövetség így alkot összefonódva egy teljes és tökéletes egységet. Magába foglalja az emberi élet helyes működési törvényeit az ember számára.
Jézus Krisztus így tölti be az ószövetség törvényeit, a szeretet törvényével. Létrehozva egy új, egy magasabb rendű újszövetséget, a tökéletes bűnmegváltás reményében, az ószövetségi ígéret alapján. Pont ez az ószövetségi, Ábrahámnak adott isteni ígéret is mutatja, Isten tervének folytonosságát. Az újszövetségben láthatjuk ennek beteljesülését, Jézus Krisztus bűnmegváltó áldozatával, halálával, és feltámadásával. Ezzel az előrejelzéssel találkozunk, már az ószövetségben, Ábrahámnak adott isteni ígéretben.
„A te utódod birtokolni fogja ellenségei kapuját, és a te utódod által nyer áldást a föld valamennyi népe, mert hallgattál szavamra.” (1. Mózes 22. fej. 17-18. versei, 23. old.)
Gondolataink az ige által letisztulnak, amikor ezeket olvassuk Isten üzenetében, a Galatea, az Efezusi, valamint a Római levél verseiben. Nézzük, sorban őket:
„Mert nincs különbség, mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének.” (Róma 3. fej.23. vers. 174. old.)
„Tehát a törvény nevelőnk volt Krisztusig, hogy hit által igazuljunk meg. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk a nevelőnek alávetve. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Jézus Krisztusban való hit által. Akik Krisztusba merítkeztetek be, Krisztust öltöttétek magatokra. Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Jézus Krisztusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök.” (Galatea 3. fej. 24-29. versek, 215. old.)
„Íme, én, Pál mondom nektek, hogy ha körülmetélkedtek: Krisztus semmit sem használ nektek. De ismét bizonyságot teszek minden embernek, hogy aki körülmetélkedik, köteles az egész törvényt megtartani. Akik törvény által akartok megigazulni, elszakadtatok a Krisztustól, a kegyelemből pedig kiestek. Mi ugyanis a lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét. Mert, Krisztus Jézusban nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit. (Galatea 5. fej. 2-6. versek, 216. old.)
„Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést, miután a tételes parancsolatokból álló törvényt érvénytelenné tette, hogy békességet szerezve, a kettőt egy új emberré teremtsen önmagában.” (Efezusi 2. fej. 14-15. versek, 219. old.)
„Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Jézus Krisztus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által.” (Efézus 2. fej. 20-22. versek, 219. old.)
„Mert azt, hogy ne lopj, ne kívánd, és minden más parancsolatot ez az ige foglalja össze: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény betöltése.” (Római 13; 9-10. versek, 183. old.)
Amikor megértjük az emberiség bűnbe süllyedésének isteni kijelentését, és az ember reménytelen helyzetét, akkor megértjük Isten szeretetéből fakadó megváltó tervét is. Így áll össze a bűn és a bűnmegváltás teljes fejlődéstörténete a Szentírásban.
A Biblia tökéletes egysége jelöli ki a számunkra azt az utat, amit Jézus Krisztus segítségével végig kell járnunk, az üdvösség reményében. Ha megértjük a Biblia teljeskörűségét, és ehhez kérjük és magunkévá tesszük a Szent Szellem segítségét, megszűnhetnek a felekezeti félreértések. Isten családja újra eggyé lehet, ahogy a kezdetekkor azt Jézus Krisztus létrehozta, és az újszövetségben elénk tárta. Ezért ragaszkodunk Krisztus Egyházában, az Istentől eredő, megbonthatatlan Biblia igazságához.
A felhasznált igeversek a következők voltak:
1. Korinthus 13; 9-10. versek,
2. Timóteus 3; 16-17. versek,
Zsidó 4; 12-13. versek,
1.Mózes 22; 17-18. versek,
Róma 3; 23. vers,
Galatea 3; 24-29. versek,
Galatea 5; 2-6. versek
Jelenések 22; 18-19. versek,
Máté 5; 17-18. versek,
Efezusi 2; 14-22. versek,
Róma 13; 8-11. versek,